Rengeteg ember számol be arról, hogy szinte egyik pillanatról a másikra, mindenféle előjel nélkül élesen beléjük hasít egy gondolat: “Úristen! Ki is vagyok én valójában? Tényleg ezt az életet akarom élni? Úgy érzem elérkezett az ideje egy váltásnak. Talán nyitnom kellene a spirituális út felé? Mégis mi történik velem?” Lehetséges, hogy ez már veled is megtörtént?
Bennem hogyan született meg a vágy a változtatásra?
Képzeld el a következő szituációt! Dánia – egy vadidegen országban, egy rettenetesen hideg téli éjszaka kellős közepén, szörnyen betegen ülsz egy autó anyósülésén. Egy autóban, amelyben sem a fűtés, sem semmi más nem működik megfelelően, de te a pároddal mégis megpróbálsz vele eljutni A-ból, B-be.
Igen, jól sejted. Ez egy ‘true story’ méghozzá a sajátom. Velem történt és elmondhatatlanul szürreális volt az egész. Akkor és ott volt az első pillanat, amikor azt éreztem: “Úristen, ez így nem mehet tovább! Szükségem van a változtatásra.”
Ki akartam szabadulni a borzasztó körülmények közül, nem akartam soha többé olyan munkát végezni, ami egész egyszerűen nem én vagyok. Akkor és ott megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék végre közelebb kerülni önmagamhoz. Nyitottam a spirituális út felé és végső soron ennél a pontnál kezdtem el fenekestül felforgatni az életemet.
Vadul kutatni kezdtem az élet nagy kérdéseire adott válaszok után és mint ahogyan az lenni szokott – egyik spirituális útról szóló könyvet faltam a másik után, YouTube videók tömkelegét néztem meg – majd amint tudtam és ahogy erőmből kitelt változtattam az életemen:
- új ország, új nyelv tanulása
- kilépés egy már nem működő párkapcsolatból
- munkahelyváltás
- életmódváltás
Elképzelhetőnek tartom, hogy a te körülményeid teljesen máshogy alakultak, azonban abban szinte 100% biztos vagyok, hogy tudsz azonosulni azzal a bizonyos “Jó-jó, minden oké, de lehetne sokkal jobb is.” érzéssel. Tudod, amikor pontosan még saját magadnak sem tudod megfogalmazni, de “valami hiányzik” az életedből. Ismerős? Persze, hogy ismerős – különben nem volnál itt a weboldalamon. 😊
Spirituális lényként mindannyian keressük a saját utunkat és a beteljesedést. Legelőször mindenki azt teszi – hiszen mást nem is tehet – amit megtanult a szüleitől, a rokonaitól, a tanároktól és a társadalomtól. Mindenek előtt biztos egzisztenciára törekszünk, nemde? Felépítjük magunk köré a védelmező falakat, azaz megteremtjük magunk, valamint családunk számára mindazokat az anyagi javakat, amelyekről úgy véljük, hogy biztonságot nyújtanak számunkra. Mindent, ami elméletileg szükséges ahhoz, hogy boldogok legyünk. Minden úgy történik, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva – aztán egyszer csak belénk hasít egy felismerés és szépen lassan rájövünk “Nem, ez még mindig nem az.”
Spirituális fejlődés és megvilágosodás, avagy tévhitek az útkeresés során
Most ugorjunk pár évet és a térképen is lépkedjünk egy picit délebbre! Dél-Spanyolország – akkoriban önkéntes munkát végeztem. Éppen csak kezdtem kiheverni a dániai csontig hatoló hideget, a rideg tapasztalatokat, valamint fizikailag és lelkileg is már a “felépülő” szakaszban voltam, amikor ismét az a nyomasztó érzés fogott el, hogy minden igyekezetem ellenére, valami még mindig hiányzik. Még a megannyi változtatás sem volt képes betölteni a lelkemben tátongó űrt.
Hiába vágytam rá mindennél jobban, nem jöttek mély spirituális tapasztalatok. Sőt, egyre több és több kérdésem lett. Mivel a külvilágban továbbra sem kaptam válaszokat, így csakhamar nem tudtam elképzelni más megoldást, mint hogy elindulok egy teljesen másik irányba: befelé. A meditálás tűnt a végső, az egyetlen megoldásnak.
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy az igazi spirituális fejlődéshez – vagy egyáltalán a spirituális út által megélt tapasztalatokhoz – végérvényesen fel kell adni a világi életet: az anyagiakat, a kényelmet. A megvilágosodott embereket legtöbben egy barlangban, lótuszülésben, három láb magasan a föld felett levitálva (lebegve) képzelik el. Én sem voltam ezzel másképp, de a jó hír az, hogy ez az elképzelés a valóságban (nem feltétlenül) állja meg a helyét.
Számodra is lehetséges, hogy ott tapasztalj meg spirituális élményt, ahol éppen vagy, mert az út az önvaló legbensőbb birodalmába, az elme egészen finom állapotainak transzcendálásán keresztül válik elérhetővé. Ehhez bizony nem kell messzire menni – sem életmódot, sem pedig vallást váltani és Indiába utazni is szükségtelen. Ezek a mondatok hangzottak el, amikor végül rátaláltam a fantasztikus Transzcendentális Meditáció (rövidítve: TM) technikára, önfejlesztő módszerre. Valljuk be őszintén, ez nagyon jól hangzik, ugye?
Meditálás, mint az egyetlen spirituális út
Folytatva a történetet: Spanyolországból Magyarországra vezetett az utam, hogy megtanuljam a TM-et. Ennek immáron 8 éve, de még mind a mai napig kristálytisztán emlékszem arra a pillanatra, amikor megkaptam a technikát és kinyitottam a szemeimet az első igazi meditálás élménye után. Megjött az a bizonyos “Aha!” érzés. Ezt kerestem!
Magát az élményt borzasztóan nehéz volna szavakba foglalni és azt gondolom felesleges is volna ezzel próbálkoznom, mert ezt át kell élni, meg kell tapasztalni. Megfoghatatlan állapot, Maharishi nem véletlenül adta neki éppen a ‘Transzcendentális’ Meditáció nevet.
Közvetlenül az első meditáció után olyan érzés hatalmasodott el rajtam, mintha az előtte lévő néhány percben a végtelen békesség és csendesség homályos kútjába ejtettek volna – ahol az elmémet belemártották volna a lét ragyogó és aranyozott örök állapotába, majd lassan kihúzták volna onnan. A tiszta tudatnak ez a mély tapasztalata adta meg nekem a választ, arra amit oly’ sokáig kerestem. 🙂
Ne tévesszük össze az utat a céllal!
Az idők során a megvilágosodás számos nagy hagyományának célját – a teljes beteljesedettség állapotot – sajnos összetévesztették az odavezető úttal. Ebből, valamint a hasonló félreértelmezésekből adódóan, a jó szándékú keresők a nyugalom, illetve az éberség mesterkélt állapotának megteremtésén
fáradoznak.
Ki kell mondanunk, amit számos esetben kutatásokkal is igazoltak: társadalmunk jelentős többsége stresszes, vagy ha úgy tetszik a stressz napjaink népbetegsége. Ez a jelenség mindenkit érint: legkisebbektől, a nagyokig, a fiataloktól, az idősekig. Nyugalom, van megoldás! Azt azonban fontos tudni, hogy a stresszes állapotból, a nirvána mindent beteljesítő és felülmúló tudat szintjére senki – ismétlem senki – nem fog egyik napról a másikra
eljutni. Pont.
A jó munkához idő kell. Fiatalabb koromban a fergeteges bulik és a kicsapongó élet kedvelője voltam. Miért? Azért mert akkor és ott, úgy tudtam megélni bizonyos tapasztalatokat, amik a hétköznapi világon túl mutattak. A TM gyakorlása és a vele járó mély tudás végül megértette velem, hogy spirituális útkeresőként mindig is a helyes irányba haladtam, csak nem volt a megfelelő eszköz a kezemben.
Mit is keresünk valójában?
Röviden: tapasztalatot, nem pedig szavakat. Azt az egész létezésünk alapját képező élményt, mondhatni az életnek azt az oldalát, amelyet az átlagember a mindennapokban nem tapasztal meg.
A Transzcendentális Meditáció lehetővé teszi annak a beteljesedett állapotnak a megtapasztalását, amiről a spirituális útról szóló könyvek mindössze írni tudnak. Segítségével a belső önvaló tiszta módon megtapasztalható – ezt az ember semmilyen más módszerrel, vagy tudatmódosító szer hatására sem képes megélni. A tapasztalat után a tudás az, ami végül megad rengeteg választ a keresők kérdésre.
Az elme természeténél fogva transzcendens. Az élet azonban nem csupán az elme, hanem a vele egyenértékű rész – a test – összhangjában rejlik. Transzcendentális Meditáció gyakorlása közben mind az elmében, mind pedig a testben rendkívül meghatározó folyamatok játszódnak le. Ilyenkor egy olyan intenzív tisztulási folyamaton megyünk keresztül, amelynek megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a fejlődés felgyorsított útján tudjunk maradni.
A fejlődés nem más, mint egy folyamat, ahol kár és vétek volna elvesztegetni az időnket a cél megértésére. Itt és most kell élvezni az életet, annak folyamatában.
Csendesítsd el az elméd!
Bármi is legyen a motivációd, az egyetlen dolog, ami még érdemben hozzájárulhat életed minőségéhez – az anyagi beteljesedés mellett – az az életnek azon része, amelyhez a befelé fordulás elengedhetetlen. Ezért beszél
Maharishi Mahesh Yogi 200%-os életről: 100% relatív, azaz anyagi és 100% abszolút, azaz spirituális.
Ahhoz, hogy megtapasztald az élet spirituális oldalát elengedhetetlen, hogy elcsendesítsd az elméd. A létezés eme kifinomultabb állapotok megtapasztalásának útja, így hát a transzcendálás képességén keresztül vezet, ami megadja nekünk a valódi spirituális fejlődés alapját és elindít minket a megvilágosodás útján.
A megvilágosodás, tehát az emberi tudat teljes felébredése mindenkinek veleszületett joga. A Transzcendentális Meditáció technika hatékonyan oldja fel a szervezetedben felgyülemlett stresszt és feszültségeket. A technika mindennapos gyakorlásával a spirituális úton való előrehaladás és növekedés egyszerűvé válik: minden egyes pillanattal, amelyet a tiszta tudatban töltesz, közelebb kerülsz a valódi önmagadhoz.
Ha te is szeretnél tisztább idegrendszerrel igazi spirituális élményeket megélni itt és most, akkor keress bizalommal! 😊